A boldogság kulcsa: a szerotonin

A szerotonin egy neurotranszmitter, vagyis olyan kémiai hírvivő anyag, amely az idegsejtek között továbbítja a jeleket. A legismertebb szerepe az agyban van, de nagy része (kb. 90%-a) valójában a bélrendszerben található.

Főbb funkciói:

• Hangulat és érzelmek szabályozása: gyakran nevezik boldogsághormonnak, mert hozzájárul a jó közérzethez, nyugalomhoz és elégedettséghez.
• Alvás és ébrenlét: a szerotonin a melatonin előanyaga, ami az alvás–ébrenlét ciklust szabályozza.
• Étkezés és emésztés: segíti a bélmozgást és hatással van az étvágyra.
• A testhőmérséklet, fájdalom, vérnyomás és más testi folyamatok szabályozásában is részt vesz.

Mikor termelődik?

A szerotonint az agy a triptofán nevű aminosavból állítja elő, amely elsősorban a fehérjében gazdag ételekben található meg, de a dió, a banán és a csokoládé is jelentős triptofánforrás. A szerotonintermelés folyamatos, de több tényező befolyásolja, mikor és mennyi keletkezik:

• Napszak: a termelés nappal magasabb, mert fény hatására aktiválódik; este pedig melatoninná alakul, ami az alvást segíti.
• Fizikai aktivitás: sportolás közben nő a szerotonin mennyisége — részben ezért javítja a mozgás a hangulatot.
• Napfény: a természetes fény serkenti a szerotonintermelést, míg a sötét hónapokban gyakori a szerotoninhiány.
• A női hormonok (ösztrogén, progeszteron) befolyásolják a szerotoninszintet – ezért ingadozhat a hangulat menstruáció, terhesség vagy menopauza idején.
• A bélflóra is kulcsszereplő: mivel a szerotonin nagy része a bélben termelődik, a bélbaktériumok egyensúlya (mikrobiom) komolyan hat a hangulatra.
• A gyulladás és a krónikus stressz csökkenti a szerotonintermelést, mert a szervezet ilyenkor a triptofánt inkább stresszkezelésre használja.

A szerotoninhiány jele a boldogtalanság?

Azért ez így egy túl egyszerű lenne, de igen is, meg nem is. A nehéz élethelyzetekben ritkán boldog az ember. Egészséges esetben azonban az idő és a törekvés ezeknek a helyzeteknek a megoldására helyreállítja a lelki egyensúlyt. Amikor azonban semmilyen különösebb külső körülmény, trauma, változás nem indokolja a boldogtalanságot, feszültséget, alvászavarokat, szorongást, akkor jó eséllyel közrejátszik a szerotoninhiány.

Hiányának pszichés jelei:

• Hangulatingadozás, levertség, depresszív hangulat – főleg reggel vagy napfényhiányos időszakokban.
• Fokozott szorongás, aggodalmaskodás, a „nem tudom elengedni” érzése.
• Túlérzékenység a kritikára, vagy gyors ingerlékenység.
• Motivációhiány, fásultság, nem okoznak örömet azok a dolgok, amik korábban igen.
• Alvászavarok – nehéz elalvás, gyakori ébredés, vagy felületes, nem pihentető alvás (mivel a szerotoninból készül a melatonin).
• Fokozott vágy az édesség, szénhidrát iránt– a szervezet így próbálja növelni a triptofán mennyiségét, mert a cukor rövid időre emeli a szerotoninszintet.
• Túlzott agyalás, negatív gondolatspirálok, amelyekből nehéz kiszállni.

A szerotoninszintet csökkentő pszichológiai és életmódbeli tényezők

• A tartós stressz vagy trauma hosszú távon „kimeríti” a szerotoninrendszert.
• Az alváshiány és napfényhiány szintén csökkenti a termelődést.
• A mozgáshiány vagy elszigeteltség csökkenti az agyi aktivitást azokban a hálózatokban, amelyek a szerotoninhoz kapcsolódnak.

A szerotonin tehát nem csupán egy kémiai anyag, hanem a test és a lélek közös nyelve. Termelődésében az életmód és a ritmus számít: fény, mozgás, pihenés, emberi kapcsolatok. Érdemes a különösebb ok nélküli boldogtalanságra, depresszióra egy megoldható helyzetként tekinteni, mert a szerotoninszint néhány nagyon alapvető életmódbeli változtatással – hogy a legegyszerűbbnél maradjunk, naponta egy fél óra napfényes sétával és a kapcsolataink megerősítésével – nap mint nap újrahangolható.