Képzeljük el, hogy a parlamenti padsorokban nem emberek ülnek, hanem mesterséges intelligenciák. Nem csak egy mindentudó AI, hanem Gazdasági AI, Környezetvédelmi AI, Szociális AI, Oktatási AI, Egészségügyi AI – és a rendelkezésükre álló adatok, tendenciák alapján hoznak döntéseket azokban a kérdésekben, amiket egy emberekből álló testület határoz meg. Nincs több korrupció, személyeskedés, szavazatvadászat – és empátia sem.
Logika az érzelmek helyett
Az AI képes lenne pillanatok alatt átfésülni a gazdasági, társadalmi és egészségügyi adatokat, és ezek alapján optimalizált törvényeket javasolni. Nem befolyásolná választási ciklus, lobbiérdek vagy személyes ambíció. Ez elsőre tisztábbnak és hatékonyabbnak tűnik, mint a jelenlegi politikai működés. De vajon el tud-e igazodni egy algoritmus az emberi társadalom érzelmi és kulturális bonyolultságában?
A korrupció vége?
Az AI nem fogad el borítékot, nem hívják meg titkos vacsorákra, és nem kell újraválasztást nyernie. Ez megszüntetné a korrupció nagy részét. Csakhogy a korrupció más szinten térhet vissza: ki válogatja a betáplált adatokat, ki írja a programot, és milyen szándékokkal? Ha a döntések mögötti kód és logika nyílt forrású lenne, mindenki ellenőrizhetné, hogyan jutott el az AI egy adott határozatig. Elméletben, persze, hiszen egy átlag szavazó nemigen tenne ilyet. Sokkal valószínűbb, hogy a kódolás feletti befolyásgyakorlás a politikai hatalom megszerzésének új eszközévé válna.
Demokrácia helyett technokrácia?
Egy AI-parlament napok helyett percek alatt szavazna törvényekről. Eltűnnének az obstrukciók és a hosszas viták. Csakhogy ezzel együtt el is veszne a politikai pluralizmus, az egyeztetés, a kompromisszum – vagyis mindaz, ami a demokrácia része. A legnagyobb kérdés mégis az: ki felügyeli az AI-t? Ha az embereknek nincs lehetőségük ellenőrizni vagy befolyásolni a döntéseket, a rendszer gyorsan diktatórikus színezetet ölthet – még ha egy algoritmus kezében is van a hatalom.
Az AI parlament gondolata egyszerre logikus és ijesztő is
Meg lehet-e bízni vakon egy gép döntéseiben? Erre mindenki azt válaszolná, hogy nem. De mennyi és milyen információk alapján születnek a parlamenti döntések napjainkban? Több tudás van a képviselők fejében egy adott témáról, mint amennyi alapján a mesterséges intelligencia hozna határozatokat? Erre is valószínűleg nem a válasz. Kinek a kezében lenne a kontroll? Hogyan tudnák a választók befolyásolni a politikai döntéshozatalt? Amit valójában most sem igazán tudnak, hiszen nem adatvezérelt tények, hanem csak politikai ígéretek alapján szavazunk.
Leave a Reply